Indulás a bölcsibe.
2014. augusztus 22., péntek
2014. június 30., hétfő
Füge - nálunk is
megterem
Egyike a legősibb kultúrnövényeknek. Gyakran esik szó róla az
Ószövetségben, amely a gabona, az olajbogyó és a szőlő mellett az "ígéret
földjének" legfőbb kincsei közé sorolja.
Története
Később, a római történelemben fordul gyakran elő; Romulus és
Remus, Róma későbbi két városalapítója egy fügefa árnyékában szopta a
farkasanya tejét. A szárított füge a római légiók katonáinak fontos
útielemózsiája, mert kis helyen elfér, tápláló és nem romlik.
A füge eredeti hazája Kis-Ázsia, Szíria, Izrael, de ősrégi idők
óta termelik Észak-Afrikában és Dél-Európában is, ahol olcsó néptáplálék, aszalják, és bort is készítenek belőle.
Fő termőhelyei jelenleg Franciaországban, Spanyolországban,
Törökországban, Kaliforniában vannak. Dél-Bulgáriában és Jugoszlávia melegebb
tájain koronás fákból álló ültetvényeket létesítenek belőle, sőt adott
körülmények között el is vadul.
Hazai meghonosodásának időpontját a különböző szerzők eltérően
ítélik meg. Nagyon valószínű, hogy a 14. században, az Anjouk uralkodása
idején, az olasz kapcsolatok révén kerültek el hozzánk, de az is lehetséges,
hogy ekkor csak a fügegyümölcsöt hozták el a kereskedők, de a termelésével még
nem foglalkoztak. Más vélemények szerint, amikor a szeszes italoktól eltiltott
törökök kivágták a hegy-oldali szőlőket, a területet fügebokrokkal népesítették
be.
Dr. Jeszenszky Árpád, a füge életmódjának legkiválóbb hazai
ismerője erről a következőket írja: "Hazánkban a legöregebb fügebokrokat a
Gellérthegy déli lejtőjén, a szálloda felett, közel a Szabadság-szoborhoz
találhatjuk.
-15 °C-nál
nagyobb hidegben ágai a földig lefagynak, de aztán mintha semmi sem történt
volna, újra kihajtanak, elpusztíthatatlanok. Sajnos, egy lefagyás után csak
három év múlva teremnek, feltéve, hogy újabb fagy nem éri őket. Különben
gyümölcseiket senki sem élvezheti, mert a járókelők éretlenül
leszaggatják."
Szerte az országban, sokfelé termelik: Buda-vidék, Szentendre,
Tihany, Badacsony, Pécs, Esztergom, de még Szabolcs megye is otthont adott
ennek az édes jövevénynek.
Hűvösebb klímájú vidékeken is előfordul. Sussexben Sir Thomas
Becket, II. Henrik angol király kancellárja már a 12. században ültetett
fügebokrokat. A Bodeni-tóban levő Mainau szigetén Esterházy Miklós (a sziget
akkori gazdája) 1827-ben hat fügebokrot ültetett, és ezek még ma is teremnek.
A fügenövény egyébként népes családból származik. Közeli rokona az
eperfának, a szobai fikusznak és a gumifának is. Neve is a Ficus-ból ered, akárcsak
az angol 'fig' és a német 'Feige'.
TermesztéseA füge 3-4 m
magas bokrot nevel, amelynek arasznyi zömök törzse és szétterülő, laza koronája
van. Levelei nagyok, öblösek (ezért látszottak alkalmasnak az
"illetlen" testrészek elfödésére). Virága különös, ún.
serlegvirágzat, ami leginkább egy diónyi bimbóhoz hasonló. Ez meghúsosodik, és
5-8 cm
átmérőjű, zöld, barnás vagy lila, belül pirosas gyümölccsé érik.
Féltrópusi növény, amelyet - ennek megfelelően - meleg,
napsütötte, szélvédett helyre, délre néző falak elé kell ültetni.
A talajban nem válogat, hiszen Afrika nyugati partjain még a homok
megkötésére is használják. Megnő a sziklás, száraz talajokon is. Nálunk azonban
- mint vendégnövénynek - mégis kedvezni kell neki, mert meghálálja a jó földet,
a trágyát és a gyomtalanítást. Tartós szárazságban öntözni is kell, mert
különben gyümölcsei aprók maradnak, sőt lerúgja Őket.
Kétéves, gyökeres növényeket ültessünk, mert ezek erednek meg a
legbiztosabban. Az őszi ültetésű csemetéket alaposan öntözzük be és kupacoljuk
fel földdel. Házilagos szaporítása is igen egyszerű: porbujtással minden
lehúzott vesszejéből gyökeres növény lesz. Tömegesebben fásdugványozással is
szokták szaporítani.
A kiültetett csemetét az első évben hagyjuk szabadon növekedni. A
második év tavaszán a vesszőket a föld színéig visszavágjuk, és a fejlődő 5-6
hajtásból alakítjuk ki a részarányos bokrot, illetve a déli falhoz simuló
sövényt. Az egészséges fügebokor a későbbi években sok új hajtást nevel. Ha
ezek sűrűn állnak, akkor megritkítjuk őket, és a száraz ágakat tőből
kimetsszük. Ha a vesszők visszafagynak, akkor a száraz részeket lombfakadás
után vágjuk le.
A fügebokor a telepítés utáni 3-4. évben kezd el teremni. Az éves
vesszőkön a rügyek későn, május közepén fakadnak ki, és ekkor már rajtuk vannak
a kis fügék ("fügét mutatnak"). Többek között ezért se szabad a
fügebokrot visszametszeni, mert akkor a termést metsszük le! Az áttelelt kis
fügék augusztusra érnek be. A nyár folyamán azonban az új hajtás
levélhónaljában is fokozatosan megjelennek a gyümölcskezdemények, amelyek
októberig - ha hosszú és meleg az ősz - ugyancsak beérnek. 1983-ban például
mind az első, mind a második termés bőséges volt. A be nem érett második termés
a tél folyamán a hajtásokról lehull.
A mi fügebokraink kivétel nélkül adriai típusúak; ezek
megtermékenyítés nélkül, mag nélküli gyümölcsöket érlelnek. A gyümölcsök
aszalásra nem alkalmasak.
A déli országokból hozzánk kerülő, koszorúba fűzött, préselt füge
a szmirnai típusú bokrokról származik. Ezek virágja megporzásra szorul, és ezt
egy roppant apró rovar, a fügedarázs végzi el. Megtermékenyítés hiányában a
termés éretlenül leesik a bokorról. Nálunk azért nem lehet az egyébként
értékesebb szmirnai fügét termeszteni, mert a fügedarázs nem viseli el a mi
hideg teleinket.
A fügének alig van kártevője és betegsége, tehát rendszeres
növényvédelemre nem szorul.
Annál inkább kell ügyelni arra, hogy a termést viselő vesszők el
ne fagyjanak, mert bizony a növény minden része fagyérzékeny, és -15 °C-nál
hidegebb idő esetén a takaratlan fügebokrok súlyos fagykárokat szenvednek.
Ezért lombhullás után a fiatal bokrokat vegyük körül
kukoricaszárral, náddal, szalmával, és az ágak közét töltsük meg falombbal. Az
idősebb, terjedelmes bokroknál ez nagy nehézséget jelent, de nem is annyira
szükséges. Tavasszal, a fagyok elmúltával a "télikabátot" vegyék le a
bokorról.
Gyógyhatása:
Nemcsak kellemes gyümölcs, de rendkívül
elősegíti az emésztést. Hűsít,
és jó hatással van a légzőszervekre, a gyulladásos emésztő szervekre, valamint
csökkenti a vérzékenységet. Nagymennyiségű
B vitaminja jótékonyan hat az emésztésre és az idegekre.
Meghűlésre:
Csillapítja a légzőszervekre ható ingereket meghűlés
esetén, valamint gyógyítja a gyulladásos
megbetegedéseket.
Elősegíti az emésztést:
A füge igencsak rostos gyümölcs.
Apró magjai lehetővé teszik a bél számára a könnyű továbbjutást a kifejtett
féregszerű mozgás következtében. Ez azonban
kevés lenne az emésztés serkentéséhez. A táplálék jobb felszívódását a B vitaminok
tartalmának köszönheti.
Székrekedés:
Rosttartalma elősegíti a féregszerű mozgást, így székrekedés
esetén is kitűnő hasznát vesszük a fügének. Különösen
az egyhangú táplálkozás következtében lelassuló bélműködésre van ösztönző hatással.
Amint ugyanis a gyomorba kerül a massza, olyan hatást vált ki, ami serkenti
a gyomor működését. A lendületet kapott gyomor hat a májra, és az
epére, valamint az egész emésztő rendszerre.
Szív és máj:
A szív egyenletesebb működésére a füge
azért van jó hatással, mert rendkívül sok
káliumot tartalmaz. Szabályozódik a szívverés, valamint
csökken a vérnyomás.
A máj működésre is serkentőleg hat a füge
kálium tartalma, különösen akkor ha a téli egyhangú táplálkozás folytán nem
jut elég ásványhoz a szervezet. A kálium hozzájárul a vér savtalanításához,
így az egész szervezet felélénkülhet a füge
fogyasztása következtében.
Idegnyugtató:
A füge ásványtartalma nemcsak a szívre,
de az idegekre is nyugtatólag hat, amihez
a szív és az idegrendszer kalciumtartalma is hozzásegít. Serkenti
az anyagcserét és a sejtek ellátását.
Gyomorégés:
A gyomorégésre inkább fügelét használjunk. Az elgyötört gyomor
munkáját a füge fehérje és szénhidrát összetétele serkenti, s
ugyanezt a hatást váltja ki a vékonybélben is. Magnézium tartalma elősegíti
a szénhidrát és a fehérje emésztését.
Prosztatapanaszok:
Cink tartalmának köszönhető, hogy a füge pozitívan befolyásolja
az ivarmirigy és a szaporodó szervek működését. Emeli
a spermák számát és gyógyítólag hat a prosztata panaszokra is. A
gyulladás gyógyítása az A vitaminnal együtt történik.
Elkészítési mód:
Ha rendelkezésünkre áll a friss füge, legjobb ha azt fogyasztjuk.
Ha gyümölcsléként fogyasztjuk pépesíthetjük lemezvágóval, jellegzetes
gyümölcsöt válasszunk mellé, amelynek a füge emeli
a cukortartalmát.
A szárított gyümölcsöt, ha nem kúraszerűen fogyasztjuk, szintén használhatjuk
édesítőnek. Pépesítve azonban akár tejjel, akár más gyümölcslével bármikor
kitűnő, és ne feledjük, milyen lökést
adhat a májunknak, szívünknek sav-lúg kiegyenlítő munkájával.
Fogj pasit levendulával!
Ha jót akarsz magadnak, és ez a jó történetesen egy pasi,
akkor válassz levendulaillatot – kutatások szerint ugyanis a férfiak nagyon
kedvelik ezt a harmonikus illatot.
Persze elsőként nem ez jut eszünkbe a finom illatú, lila színű növényről,
sokkal inkább nyugtató hatása és nagymamánk felszólítása, miszerint: „Nem tudsz
aludni? Tegyél, lányom, a párnád alá egy kis levendulát, és reggelig húzod
majd!”A levendulát elsősorban illóolajáért, annak egészségünkre, hangulatunkra és környezetünkre gyakorolt jótékony hatása miatt szeretjük, de a lakás díszeként sem utolsó. Ám a levendula nemcsak szép kerti virág, de mint gyógynövényt és fűszernövényt is felhasználhatjuk. Hatása: nyugtató, görcsoldó, gyulladáscsökkentő, étvágyjavító, epehajtó és vízhajtó.
Mire használd?
- Ha szeretnél jól aludni,
akkor tegyél a párnád alá akár frissen, akár szárítva, és máris
pihentebben ébredsz reggel.
- Ha egy fárasztó nap után
felfrissülésre vágyunk, csepegtessünk levendulából nyert illóolajat egy
párologtatóba, vagy vegyünk egy jó forró levendulás fürdőt.
- Az egészségünkre is jó
hatással van: csökkenti az idegfeszültséget, a szívpanaszokat, de a
szédülés és a migrén ellen is hatékony. A belőle kivont illóolajból
kockacukorra csepegtetve enyhíti a gyomor- és szívpanaszokat.
- Ha fáj a fejünk, dörzsöljük
be a halántékunkat vagy az orrtövet levendulaolajjal, gyulladásra pedig
készítsünk borogatást a virágából.
- A szekrényben a molyok
elriasztására is alkalmas.
- A szárított virágból
készült levendulás cukrot használhatjuk süteményhez vagy nyári
jegesteához.
2014. május 25., vasárnap
Bodza pezsgő
A tavasz, vagy a koranyár vitathatatlanul legnagyobb kedvence
nálunk a bodzapezsgő.
Sajnos a hűtő befogadóképessége határt szab az egyszerre előállítható mennyiségnek, pedig októberig el tudnám iszogatni!
Nagyon fontos, hogy jól be legyen hűtve, szerintem 3-4 fokon a legkellemesebb.
Kétszer szoktam készíteni egy idény alatt, mert találtam egy "korán érő", vagyis korán virágzó bodzabokrot, de az-az igazság, hogy közel nem annyira illatos, és zamatos a virágja, mint a többinek, ami a napokban éri el tökéletesen kinyílott, de még nem elvirágzott, vagyis pezsgőhöz tökéletes pompáját.
A River cottage-os Hugh Fearnley-Whittingstall receptje, ami annyiban különbözik csupán a régi receptemtől, hogy van benne fehérborecet, ami állítólag még jobbá teszi. Nos szerintem nincs sok különbség, de Hugh-nak mindent elhiszek, kivéve a bodzavirág mennyiségét, mert abból szerintem sokkal több kell!
Hozzávalók:
40-45 bodzavirág ernyő (legyen tökéletesen kinyílva, de ne elvirágozva)
2 kg cukor
2 liter forró víz (plusz annyi hideg víz, hogy a végén6 liter folyadékunk legyen)
4 citrom leve és héja
2 ek fehérborecet
1 csipet szárított élesztő
A bodzavirágot megrázogatom, hogy a bogarak kiessenek belőle.
A cukorra rányomom a citromok levét, majd beledobom a citromot is.
Leöntöm forró vízzel, és addig kevergetem, míg a cukor teljesen elolvad. Beledobom a bodzavirágokat, és felöntöm annyi vízzel, hogy összesen6 liter legyen (én a
legnagyobb Ikeás fazékban szoktam csinálni, annak van mércéje a belsején).
Hozzákeverem az ecetet, és egy nagyon pici csipetnyi porélesztőt.
Tiszta konyharuhával letakarom, és leviszem a pincébe, hűvösbe.
Két nap múlva megnézem, hogy mi újság vele. Ha jó, akkor barna trutyiként habzik a teteje. Ez azt jelenti, hogy beindult az erjedés. Ha nem, akkor kaphat még egy csipet élesztőt, és várok újabb két napig. Még soha nem volt olyan, hogy ne kezdett volna el erjedni.
Újra letakarom, és magára hagyom négy napig.
Leszűröm, és sterilizált vastag falú üvegekbe töltöm. (IKEA, 180 forint)
8-10 napig pihentetem a hűtőben, ennyi idő alatt a seprő leülepszik az aljára, és szép tiszta pezsgőm lesz.
Már készül a második adag is! :-)
Sajnos a hűtő befogadóképessége határt szab az egyszerre előállítható mennyiségnek, pedig októberig el tudnám iszogatni!
Nagyon fontos, hogy jól be legyen hűtve, szerintem 3-4 fokon a legkellemesebb.
Kétszer szoktam készíteni egy idény alatt, mert találtam egy "korán érő", vagyis korán virágzó bodzabokrot, de az-az igazság, hogy közel nem annyira illatos, és zamatos a virágja, mint a többinek, ami a napokban éri el tökéletesen kinyílott, de még nem elvirágzott, vagyis pezsgőhöz tökéletes pompáját.
A River cottage-os Hugh Fearnley-Whittingstall receptje, ami annyiban különbözik csupán a régi receptemtől, hogy van benne fehérborecet, ami állítólag még jobbá teszi. Nos szerintem nincs sok különbség, de Hugh-nak mindent elhiszek, kivéve a bodzavirág mennyiségét, mert abból szerintem sokkal több kell!
Hozzávalók:
40-45 bodzavirág ernyő (legyen tökéletesen kinyílva, de ne elvirágozva)
2 kg cukor
2 liter forró víz (plusz annyi hideg víz, hogy a végén
4 citrom leve és héja
2 ek fehérborecet
1 csipet szárított élesztő
A bodzavirágot megrázogatom, hogy a bogarak kiessenek belőle.
A cukorra rányomom a citromok levét, majd beledobom a citromot is.
Leöntöm forró vízzel, és addig kevergetem, míg a cukor teljesen elolvad. Beledobom a bodzavirágokat, és felöntöm annyi vízzel, hogy összesen
Hozzákeverem az ecetet, és egy nagyon pici csipetnyi porélesztőt.
Tiszta konyharuhával letakarom, és leviszem a pincébe, hűvösbe.
Két nap múlva megnézem, hogy mi újság vele. Ha jó, akkor barna trutyiként habzik a teteje. Ez azt jelenti, hogy beindult az erjedés. Ha nem, akkor kaphat még egy csipet élesztőt, és várok újabb két napig. Még soha nem volt olyan, hogy ne kezdett volna el erjedni.
Újra letakarom, és magára hagyom négy napig.
Leszűröm, és sterilizált vastag falú üvegekbe töltöm. (IKEA, 180 forint)
8-10 napig pihentetem a hűtőben, ennyi idő alatt a seprő leülepszik az aljára, és szép tiszta pezsgőm lesz.
Már készül a második adag is! :-)
A Bogyós gyümölcs-diétáról
Segíti a szervezet vitaminfeltöltését az őszi hónapokban. Immunrendszer erősítő, béltisztító és bőrszépítő hatású, ezen kívül pedig elősegíti az eredményes, tartós fogyást. Mint minden diétánál, ennél is javasolt a napi két liter szénsavmentes víz, vagy gyógytea elfogyasztása. A diéta elkezdése előtt kérd ki a háziorvosod véleményét!Ezek a gyümölcsök lédús, húsos gyümölcsök, húsukba általában apró magvak ágyazódnak. Botanikai szempontból a szeder, az eper és a málna nem bogyós, hanem magvas gyümölcs, mégis ez alatt a gyűjtőfogalom alatt árulják.
A szeder: már az ókorban is gyógynövényként tartották számon. Magas a karotin tartalma, ezért a legfontosabb A-provitamin forrásunk.
A szőlő: az egyiptomiak bort állítottak elő belőle, a természet ajándékának tekintették. A szőlőcukor rengeteg energiát szolgáltat, és gyorsan bekerül a vérbe. Ballasztanyagai segítik az emésztést, antociánjai pedig a rák és a szív- és érrendszeri megbetegedések megelőzésében segítenek.
Az eper: véletlenül fedezték fel Franciaországban. Először tudatosan 1870-ben ültették. Serkenti az emésztést és a veseműködést, immunerősítő, tisztító hatású, segít a sejtek fejlődésében. Gazdag ásványi anyagokban, gyümölcssavban, C-, B1-, B2- és A-vitaminban.
A fekete ribizli: Közép-, és Kelet- Európából származik. A 16. századtól kezdve termesztik. A gyümölcs gazdag káliumban, kálciumban, foszforban, pektinben és gyümölcssavakban. Szokatlanul magas C-vitamin tartalma. A fekete ribiszke az emberi szervezet szempontjából a legértékesebb bogyós gyümölcsfajtának számít.
A fekete áfonya: már a középkorban gyógynövényként volt ismert. Nagy mennyiségben tartalmaz citrom-, alma- és más gyümölcssavakat, gazdag ásványi anyagokban, elsősorban vasban, cserzőanyagokban és vitaminokban. Antocián tartalma erősíti az immunrendszert, és jelentősen késlelteti az öregedési folyamatokat.
A málna: a kőkorszakban is ismerték, de csak az ókorban használták először gyógynövényként. A málna cukrot, gyümölcssavat, pektint, ásványi anyagokat (kálcium, foszfor, kálium), valamint A provitamint, B1-, B2- és C-vitamint tartalmaz.
A vörös áfonya: különösen magas C-vitamin tartalommal rendelkezik. Az áfonya segíti a bél- és hólyagműködést.
A ribizli: káliumot, kálciumot, foszfort, sok pektint tartalmaz, gazdag citromsavban és más gyümölcssavakban. Különösen magas C-vitamin tartalma.
Hétfő
- Reggeli: 1
csésze zöld tea, 1 szelet rozskenyér, 1 kávéskanál erdei vegyesgyümölcs
lekvár
- Tízórai: 10 dkg
szeder
- Ebéd:
paradicsomos penne
- Uzsonna: 10 dkg
szeder
- Vacsora: 1
szelet rozskenyér, light margarin, 1 kávéskanál erdei gyümölcs lekvár,
szederlé
- Reggeli: 1
csésze zöld tea, 1 szelet rozskenyér, 1 szelet sajt, 1 kis fürt szőlő
- Tízórai: 10 dkg
szőlő
- Ebéd: 10 dkg
csirkemell filé szőlőmártással, 10 dkg barnarizs
- Uzsonna: 10 dkg
szőlő
- Vacsora: 1
szelet rozskenyér, 1 kis fürt szőlő, szőlőlé
- Reggeli: 1 db
epres joghurt, 5 dkg gyümölcsös müzli
- Tízórai: 10 dkg
eper
- Ebéd: 15 dkg
tengeri halfilé, majonézes burgonyasalátával
- Uzsonna: 10 dkg
eper
- Vacsora: 1 db
epres joghurt, 2 db korpás keksz
- Reggeli: 1 db
vegyes gyümölcs joghurt, 1 csésze zöld tea, 2 db puffasztott rizsszelet
- Tízórai: 10 dkg
ribizli
- Ebéd: sajtos
makaróni
- Uzsonna: 10 dkg
ribizli
- Vacsora: 1 db
vegyes gyümölcs joghurt, 1 teáskanál lenmaggal
- Reggeli: 1
csésze zöld tea, 1 szelet rozskenyér áfonyalekvárral
- Tízórai: 10 dkg
áfonya
- Ebéd: sajttal
töltött csirkemell zöldsalátával
- Uzsonna: 10 dkg
áfonya
- Vacsora: 1 db
áfonyás joghurt, 2 db korpás keksz
- Reggeli: 1 csésze
zöld tea, 1 db málnás joghurt, 5 dkg müzli
- Tízórai: 10 dkg
málna
- Ebéd: 15 dkg
natúr csirkemell filé, 15 dkg párolt vegyes zöldséggel
- Uzsonna: 10 dkg
málna
- Vacsora: 1 db
málnás joghurt, 2 db korpás keksz
- Reggeli: 1
csésze zöld tea, 1 szelet rozskenyér vörösáfonya lekvárral
- Tízórai: 10 dkg
vörösáfonya
- Ebéd: 10 dkg
tengeri halfilé főtt burgonyával, 10 dkg párolt zöldséggel
- Uzsonna: 10 dkg
vörösáfonya
- Vacsora: 2 db
puffasztott rizsszelet, 1 db light
Tiganites - görög palacsinta
A bazi nagy görög lagzi óta tudjuk, hogy minden jó a görögöktől származik és minden, ami görög, csak tökéletes lehet. Valószínűleg erről a palacsintáról is pontosan ezt mondaná bármelyik görög, anélkül, hogy bárki is kérdezné. 
Forrón, mézzel és/vagy lekvárral (esetleg egy jó narancslekvárral), no meg sűrű görög joghurttal érdemes enni. Ha nincs kéznél görög joghurt, még mindig segíthet a Windex, az úgyis mindenre jó. 
Előkészítés: 5 perc
Sütési idő: 15 perc
Sütési idő: 15 perc
Hozzávalók (18 – 20 darabhoz):
2 csésze liszt
fél tk. szódabikarbóna
fél tk. só
1 csapott tk. őrölt fahéj
2 ek. finomítatlan nádcukor
2 nagy tojás
1 csésze görög joghurt
1 csésze hideg víz
mazsola (opcionális)
1 ek. vaj + kevés olaj (hogy a vaj ne égjen meg)
fél tk. szódabikarbóna
fél tk. só
1 csapott tk. őrölt fahéj
2 ek. finomítatlan nádcukor
2 nagy tojás
1 csésze görög joghurt
1 csésze hideg víz
mazsola (opcionális)
1 ek. vaj + kevés olaj (hogy a vaj ne égjen meg)
A lisztet egy nagy keverőtálba szitáltam, hozzáadtam a sót, az őrölt fahéjat és a szódabikarbónát. Elkevertem. Hozzáadtam a cukrot is.
A tojásokat egyesével egy tálkába ütöttem, majd egy villával kissé felvertem. A joghurttal együtt fokozatosan a lisztes keverékhez adtam, közben először egy fakanállal, majd amikor már hígabb lett a tészta, kézi habverővel kevertem. Több részletben hozzáöntöttem a vizet is. Csomómentesre kevertem.
Egy serpenyőt közepes hőmérsékleten felmelegítettem, beleöntöttem az olajat, majd hozzáadtam a vajat is. Evőkanálnyi korongokat csurgattam a forró serpenyőbe. Egyszerre maximum 4 darabot sütöttem, mert a szódabikarbónától kicsit megnőttek. Amikor az egyik oldal halvány aranybarna volt, megfordítottam a palacsintákat és a másik oldalukat is aranybarnára sütöttem.
Mézzel és sűrű görög joghurttal ettük. Ha nem kaptok görög joghurtot, kevés mézzel keverjetek ki tejfölt, vagy legalább 1 órára tegyétek steril gézbe a sima joghurtot egy kisebb edénybe lógatva, hogy kicsöpögjön a leve. Mazsola helyett bármilyen aszalt gyümölcsöt használhattok.
Érdemes kipróbálni a forrázott kefires palacsintát, a serpenyős palacsintát, vagy avajas-citromos palacsintát is.
2014. május 16., péntek
Az eső csak egyre esik.
A jövő héten, sport nap az óvodában.Készülök.
Ötletbörzét hirdettem,játékokra,jórészt a tavalyi ötletek köszöntek vissza.
Udvaronként,korcsoportonként,más és más programmal, 150 gyereket mozgatunk meg.
Készülünk Ágival a Sz.Ivánnapra is.
Megkerestük az idei program résztvevőit,ötleteltünk és lassan össze áll a "kép".
Sűrű ez az év vége.Napló, évzáró, és még a kedvteléseim a külön kézműves projekt.
Álmom,hogy körül kerekezzem a Balatont.Rövid ez a nyár,sok a terv.
Lehangoló ez a sok eső.
Május elsején volt egy szép napunk.Jánossal a "Nagyfaluba" mentünk,Forma 1,levegő akrobaták-repülők,Tabán koncertekkel.A "Nagyokkal"
A jövő héten, sport nap az óvodában.Készülök.
Ötletbörzét hirdettem,játékokra,jórészt a tavalyi ötletek köszöntek vissza.
Udvaronként,korcsoportonként,más és más programmal, 150 gyereket mozgatunk meg.
Készülünk Ágival a Sz.Ivánnapra is.
Megkerestük az idei program résztvevőit,ötleteltünk és lassan össze áll a "kép".
Sűrű ez az év vége.Napló, évzáró, és még a kedvteléseim a külön kézműves projekt.
Álmom,hogy körül kerekezzem a Balatont.Rövid ez a nyár,sok a terv.
Lehangoló ez a sok eső.
Május elsején volt egy szép napunk.Jánossal a "Nagyfaluba" mentünk,Forma 1,levegő akrobaták-repülők,Tabán koncertekkel.A "Nagyokkal"
2014. április 29., kedd
Feliratkozás:
Megjegyzések (Atom)
















